tervező
Illyés Anikó
építész konzulens:
Kovács Péter DLA
Működési koncepció
A tervezést megelőzően az élő város fogalmát jártam körül, mely során kirajzolódott, milyen nagy szükség van városi kapcsolódási pontokra fizikai és átvitt értelemben. Egy alternatív lakhatási-oktatási működésében megnyilvánulhat az érdeklődés és a lokáció szerinti ötvözött közösségszerveződés, illetve a korosztályok közötti tanulás. A magyarországi közoktatásban jelentkező tanárhiány és a demográfiai változások rámutatnak, hogy alternatív oktatási megoldások kidolgozására van szükség. Egy olyan kollégiumi modellt állítottam fel, mely egyetemisták és középiskolások számára egyaránt használható: a felsőfokú tanulmányokat folytató diákok a középfokú oktatás kiegészítéseként segíthetik saját szakterületükön a középiskolásokat. Ezzel a lakhatást tudásuk és idejük odaszánásával válthatják ki. A Debreceni Református Kollégium történetében már volt példa arra, hogy idősebb diákok oktattak fiatalabbakat. A tudás átadásán túl ez a közösségben való szerepvállalást is jelentette. A felvetéshez kerestem helyszínt, melynek elemzése után világossá vált, hogy egy átfogó koncepciónak kell születnie a tömbbelső átalakítására. A tömb délnyugati részén elhelyezkedő belső sarki terület egy határhelyzet: az Iskola utca felől még egy-egy földszintes cívisház őrzi az egykori beépítést, de a Vásáry István utca felől már jellemzően három-négyemeletes bérházak találhatóak. Ezek közül egy nem nyit a tömbbelsőre, ennek tűzfalához csatlakozok és a kanyarban lévő cívisházat is bevonom a tervbe. A célom a hely identitását megőrizni a régi épület és a növényzet megtartásával. A jellemzően kisvárosi környezetből érkező diákok így felismerhetik benne saját otthonukat, magukénak érezve városi lakóhelyüket is.
Építészeti koncepció
A régi és az új viszonya elkülönülten jelenik meg, egyfajta tiszteletet adva a cívisháznak. A meglévő földszintes épület több lakóegység egymás után sorolását mutatja. A belső válaszfalak elbontásával nagyobb összefüggő tereket jönnek létre, így az utcafront felől könyvtárként, míg a kert hátsó része felől közösségi imateremként alakul át a térsor.
A kollégium épülete ad szálláshelyet a diákoknak, a két tömeg közötti összeköttetést a kert és a növényzet jelenti, ez formálja a belső tér hangulatát is. Egy áteresztő hártyán keresztül szivároghatnak be a kollégiumba, mely a homlokzaton és a bevilágító fénykutakon is megjelenik. A bejárati zóna egy élettel teli fedett-nyitott tér, mely a központi multifunkcionális közösségi térrel áll kapcsolatban. A földszint többféle használati minőségét a mozgatható podest, és a sínes mobilfalrendszer biztosítja, így rendezvény esetén leválasztható a tornaterem, amely a térszintkülönbséget kihasználva lesüllyesztve jelenik meg.
A felsőbb szinteken a fénykutak légtere szervezi teret. A lakószinteken két oldalra soroltan helyezkednek el a kollégiumi szobák, melyek kétféle kialakítással jelennek meg. A keleti oldalon a négyfős gimnazista szobák kapnak helyet, mely kialakítással a közösség erősítése a cél. Az eltérő életritmusból fakadóan az egyetemistáknak reálisabbnak tartok egy lakás jellegű – de még nem lakás – kompakt lakóegységet, amely két fő számára van kialakítva.
A szobákat a közösségi tér szövi át, mely egy kiterjesztett nappali, ez ad teret a két korcsoport találkozására és a mentorálásra, közös tanulásra vagy pihenésre. A közösségi átjáró kifejezés – a tömbrehabilitáción túl – a kollégium belső működésére is igaz. A tervben a rétegek közötti kapcsolódás így a diákok között és az építészeti oldal felől is megjelenik.