A tér kibontása

tervező

Korhán Marcell

építész konzulens:
Kovács Péter DLA

VISZONYUNK A TÁRGYI KÚLTÚRÁHOZ

Tárgyaink sokfélesége a digitalizálódott világban egyre inkább összpontosulnak önálló, több funkcióra képes objektumokban. A használati redukció azzal a céllal születik, hogy kényelmesebbé, gyorsabbá tegye az életünket. A könnyebb elérhetőség lehetővé teszi a mindennapi tevékenységeink és problémáink gyors kivitelezését és kezelését, így kevesebb időbefektetéssel, nagyobb hatást tudunk gyakorolni a környezetünk folyamataira. Az idő múlásával és a mindennapi élet változásaival a régi idők tárgyai azonban nem tűnnek el, hanem megmaradnak fizikai valójukban és sorsukat várva porosodnak pincéinkben. Az egyre több-és több keletkezett tárgy felhalmozódik, majd generációkat túlélve történelemmé válnak. Az idők során a technikafejlődés alapvetően befolyásolta mindennapi tárgyainkat. Vizsgálatával felfedezhetjük a régi korok eszközeit, melyek így betekintést engednek az előző századok hétköznapi életének mindennapjaiba. Olyan tárgyi fragmentumok, melyek a történelmet, az építészettel hasonlatosan kézzel foghatóvá teszik.

„A kulturális emlékezetünk addig tart, amíg az a jelenben is a mindennapi életünk része, majd ha már nem: történelemmé válik.” Jan Assmann

A régi korok tárgyai monofunkciós használatuk mellett, gyakran egymásra is szorultak. Különböző tárgyakhoz, különböző tárgyak dukáltak, melyeknek így szubkultúra képző szerepük is lett. Ezen objektumokhoz rítusok, szokások tartoztak, melyek lassan kiürülnek és felcserélődnek mindennapjainkban. Az idő múlásával ezek a szubkultúrák nem tűntek el, legtöbbjük gyűjtői minőségben folytatják működésüket. A kultúrkörök köré szerveződő régiség vásárok, azok az események, melyek lehetőséget biztosítanak ezen tevékenységek gyakorlására. A gyűjtők által keresett ritka tárgyak mellett, találhatunk olyan eszközöket, melyek mai szemmel nézve kifejezetten hasznos, és meglehetően olcsó alternatívát nyújtanak mindennapi életünkben. A folyamatosan gyorsuló digitalizált világban, ahol a pillanatszerű élmények egyre jobban felerősödnek, elkezdett egy olyan kultúrkör létrejönni, mely a maga emberi természetességben, a pillanat uralásának ellensúlyozására, indirekt módon, a tapintható érték megőrzésével reagál. Ez nem lázadás, vagy valamiféle ellenkultúra a digitalizáció ellen, csupán az abból fakadó gyorsuló folyamatok lassítása, így kiegyenlítése.

A régiségvásárok az ország számos részén, így Debrecenben is tetten érhetőek. Debrecen, mint a vásárokat tartó, annak szerves identitását képző helyszíne, egy nagy számban látogatott régiségvásári program sorozattal rendelkezik. Az eseményeket állandó fedett helyszín hiányában legtöbbször szabad téren, a rendezvény idejéig kibérelt, különböző városban található nagyszabású parkolókban tartják. A debreceni régiségvásár az elmúlt huszonöt évben számos helyszínen is megrendezésre került, azonban központ hiányában ez sosem volt állandó. Annak érdekében, hogy az említett gondolatok szabadon terjeszkedni tudjanak, szükség van egy olyan térre, mely ezen szubkultúrák teljes befogadására, annak aktív folytatására, és további lehetőségek feltárásra adjanak esélyt.

HELYSZÍN :: DEBRECENI FEDETT USZODA

A debreceni nagyerdő területe fontos kikapcsolódási hely a városban élők számára. Itt találhatóak a legnagyobb zöld parkok, a békás-tó, illetve a strandfürdő komplexuma. A jelenleg működő fürdő helyén egykoron zöldellő erdők voltak, melyekhez a még ma is megtalálható, nagyerdei villasorok mellett létrejött, Medgyessy sétány vezetett. A sétány lezárásaként 1822-ben megépült a klasszicista stílusú Vigadó (ma Régi Vigadó) épülete, melyet Povolny Ferenc építőmester tervei alapján készítettek el. Geológiai kutatások során a századforduló környékén termál vizet találtak, így az épület gőzfürdővel, majd kádas fürdővel egészült ki. 1931-ben, A Borsos József alatt dolgozó, Vári-Szabó Tibor tervei alapján, elkészült a Debreceni Fedett Uszoda. A Hajós Alfréd Uszoda szerkezetére kísértetiesen hasonlító, vasbeton boltíves kialakítása által, impozáns belső uszodatér jött létre. Az egykoron élettel teli pompás tér, az új strand komplexumok megjelenésével kihasználatlanná, és majd teljesen elhagyatottá vált. Az idő vasfoga egyre jobban meglátszik rajta, azonban belső téri értékei teljesen világosak. A fedett uszoda tere jelenleg, mint egy ékszerdoboz be van zárva a körülötte lévő elhagyatott beépítésbe. A tér jellegét mindössze az utcafronti homlokzaton felrejlő boltíves nyílás sugallja. Az elhagyatott tér, akárcsak egy mint régi tárgy, mint egy fogható és tapintható emlék, beszorított, eldugott érték, melynek a megtalálása, és ápolása: tehát használata lehetséges helyszínéül tud szolgálni egy olyan multifunkcionális térnek, mely a régiséggel foglalkozó kultúrakörnek tud helyet biztosítani. Az építészeti koncepció lényege, hogy a vizsgálatok során megtalált terek, térben kibontakozzanak a városi szövet felé, létrehozva egy új, élettel teli központot. Az építészeti kísérlet során azt vizsgálom, hogy egy elhagyatott tér „kibontása” miképp tud integrálódni a város szövetében, úgy hogy a témám során vizsgált tárgyi kultúrához tartozó gondolatok megfogalmazódjanak.

MÓDSZER:: FELFEDEZÉS

A különböző bővítésekkel toldott-foldott épületegyüttes bejárása során, különböző téri felfedezésekre tettem szert. Olyan eldugott belső téri rétegek bukkantak fel, melyeknek téri tovább értelmezésével, mind fizikai, mind szellemi értelemben újabb rétegződési lehetőségek jöttek létre.. A felfedezések során arra törekedtem, hogy az értékes terek lényegét, és valódi értékét meghagyjam. Ettől az építészeti terek tényleges belső karaktere tisztán értelmezhetővé váltak.

VÁROS :: ELHELYEZKEDÉS

Az épület központi elhelyezkedése miatt, a terület egy gócponként szolgál a városszövetben. A közeli villamos megálló, az út találkozások egy területen csoportosulnak, így fontos találkozási pont a város életében. A nemrégiben felújított Strandfürdő sétány itt veszi kezdetét, míg a régi Medgyessy sétány itt végződik. Ezen két útvonal között a metszés jelenleg nem jön létre. Ahogy az antik görög-római korban az agorák fontos városszervező terek voltak, így koncepcionálisan az épület is ezt az archaikus téri logikát követve, integrálódik a városszövetbe. Ez annak köszönhető, hogy a környezetében kialakított térbővületek minden irányban bátran belefolynak a környezetükbe, így az épület valódi központtá tud válni. Az épület több irányból is megközelíthető, a központhoz tartozó zsongás jellemzi. Legfőbb bejárata a kialakított új sétány felé térben is tömegben is kinyúlik. Az előtte található városi tér alkalmas arra, hogy a ház funkciói kiköltözzenek a határain kívülre, és belefolyjanak a városi életbe. A Régi Vigadó épülethez és sajátos hangulatához nem szándékozom hozzányúlni, így azt a már meglévő pavilon határában felfuttatott növényfallal egészíteném ki, biztosítva privát helyzetüket.

KONCEPCIÓ :: TÉRSZERVEZÉS :: KIALAKÍTÁS

A korábban említett megtalált terek értékeit megtartva, egy új szövetszerű, pókhálószerű kortárs réteget szerettem volna létrehozni, amely ezek felett, szinte lebegő tetőként jönnek létre. A filigrán tetőszerkezet egy olyan térrács, mely lehetővé teszi, hogy minden irányban kellően teherbíró legyen, így az alatta létrejövő tér teljesen szabaddá válik. Az így létrejövő multifunkcionális tér képes befogadni a tárgyi kultúrához tartozó programok sokaságát, melyek színesíthetik a nagyerdő életét. A klasszikusan két hetente megrendezett régiségvásárokon kívül, időszakos kiállítások, klasszikus koncertek, árverések, egyéb bemutató rendezvények is létre tudnak jönni. A létrejövő új tetőszerkezet, térszervező és tartószerkezeti szerepén kívül egy olyan térrács, melyben a tér légcseréjéhez szükséges gépészeti szerelvények, illetve elektromos világítás is megtalálhatóak. A belső tér szerkezeti hangulata szándékos, az így létrejövő neutrális tér lehetővé teszi, hogy a ház hangulatát a belső élet determinálja. Az így létrejövő folyamatosan változó élet és tárgyi kultusz változtatja annak jellegét. A ház karaktere felvállalja, hogy elsősorban tér, és csak utána ház. Egy olyan kialakítás, mely az programhoz szükséges igényeket kielégíti, de nem szégyelli felvállalni, hogy elsorban egy városi fedett tér. A szintterületi magasságok kiküszöbölése miatt a stoa egy alig 2%os lejtéssel bíró vonuló tér is egyben, mely az eredeti fedett uszoda szintjére érkezik meg. A belső térben található volt úszótér anyagát meghagyva a multifunkciós tér szintjével egybeolvad, ahhoz szervesen társul. Az így létrejövő szintkülönbségek a vonulás során nem csak be, de rálátást is adnak a belső térre. A Régi Vigadó és a Kádas fürdő közötti rész az összes olyan funkciót kompaktan magába rejti, melyek szükségesek az épület működtetéséhez. Az alsó pinceszinten kialakulnak a ruhatárolók, mosdók, bútor raktárak és egyéb gépészeti helyiségek, így a félszint eltolásban megtervezett szinten egy szabad és letisztult kávézó tér várja a vendégeket. Az épület ezen része kinyúlik a termálfürdő épülete felé, mely egy nyitott terasszal újabb bejutást nyújt az épület felé. A Kádas fürdő egykoron részben alápincézett terét kibővítettem a tér kontúrját lekövetve, és annak cellás logikáját nem megbontva létrejöhet egy ritka kiállított tárgyak tere, ahol a legegyedibb gyűjtői darabokat lehet új kontextusban megfigyelni. A fő rendezvény térből történő lelépcsőzés után befordulhatunk az alulról kibontott térbe, melynek oszlopsoros-boltozatos karaktere a legegyszerűbb építészeti elemekkel alkotnak impozáns kiállítóteret. A régi padlószint síkjának magasságában egy filigrán, transzparens galéria jön létre, mely lehetőséget ad ugyan azon tárgyak több szempontból történő vizsgálatára. A tárgyak kiállító hátfala olyan világtó panel, mely így az objektumokat különleges helyzetbe hozza.

VÉGSZÓ::ÖSSZEGZÉS

Ahogy a tárgyakhoz, úgy az épületekhez fűzött viszonyaink determinálják mindennapi életünket. Az objektumok, úgy ahogy az épületek, olyan ránk maradt történelmi emlékek, melyek nem csak szellemi, de fizikai értelemben is értelmezhetőek. A diplomamunkám célja, hogy ezeket a kategóriákat megpróbálja közelíteni egymáshoz, és azokat új szerepben feltüntetni, hogy annak kulturális kontinuitása ne rekedjen meg. Úgy gondolom az így létrejövő értékmentés egyre gyakrabban beszélgetés témájává válik mindennapjainkban. . A terv arra tesz kísérletet, hogy ezekre a kérdésekre válaszokat keressen, úgy hogy ezek a mindennapi gondolatok kézzel foghatóvá váljanak.