„Kísérleti” vályog iskola

tervező

Vékony Cintia

építész konzulens:
Kovács Péter DLA

Előzmények:

A diplomamunkámat egy részletes előtanulmány előzte meg a föld építőanyagok és a föld építészet kapcsán. A témát elsősorban a kelet-magyarországi elhagyatott, rossz állapotban lévő vályog épületek inspirálták. A téma fontosságát hangsúlyozza, hogy Magyarország területén körülbelül 600 ezer földfalas épület található, melyekben ma is laknak. Szabolcs vármegye lakásálommányának 25%-át teszik ki a földfalas épületek. A közép-nyírségi kis települések esetében az épületek 40%-50%-a vályogfalas épület. Ha régen beváltak ezek az anyagok, ma miért nem? Hogyan lehetne javítani az vályog épületek és építőanyagok megítélését? Hogyan lehetne alkalmazni napjainkban? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre kereste a választ kezdetben a tanulmányomban majd a diplomamunkám tervezése alatt.

Helyszín:

Diplomám helyszíne, a Nagykálló melletti Kállósemjén, kieső részén található, Újszőlőkertben. A szabolcsi megyeszékhelytől, Nyíregyházától mindössze 25 km-re. Elérhető közúton, kerékpárral, tömegközlekedéssel, busszal és vonattal egyaránt. Kállósemjén a nyírségi szívében helyezkedik el, így létrejöhet egy olyan központ, mely bárki számára elérhetővé válik. A tervezési helyszínem egy természetközeli, erdőkkel határolt területen fekszik. Nem messze található a Mohos-tó, a nyírség utolsó úszólápja.

A területet bejárva számos rossz állapotú vályogépülettel találkoztam, illetve üres építésre alkalmas telkekkel. Ezek az épületek a tervezési helyszínem szomszédságában helyezkednek el. A terület lehetőséget teremt, a település egy korábbi kezdeményezésére, mely során a fiatalok számára biztosítanának fecskeházakat ezzel indítva el őket az nagybetűs életben.

Koncepció:

A beépítési koncepció során vizsgáltam a helyszín, környezetével való kapcsolatát, megközelíthetőségét, valamint a program és funkciók sűrűsödését, a műhely-telep és a szállás viszonyát. Az épületek két részből állnak. Az acél vázakból, melyek mintáját a környékbeli bezárt TSZ telepek adták és a hallgatók által, a gyakorlat során létrehozott falakból. Az acél burok kezdetben a gyakorlatozók számára, később az alattuk felépülő épület számára nyújtanak védelmet az időjárás hatásaival szemben. A tető alatti levegőáramlás kellemes klímát biztosít. A tető túlnyúlása pedig védi a falakat a csapóeső okozta káros hatásoktól. A tömegformálást tekintve szintén két részre bontható a koncepció. A műhely-telep tömegformálása egy modernebb a mai kor építészetéhez és technológiáihoz közelebb álló forma, melynek fontos szerepe van a vályog építészet társadalmi megítélésének javításában. A szállás épület tömegalakításában ötvöződik a hagyományos vernakuláris építészet, a korszerű megoldásokkal így teremt kapcsolatot a telep többi épületével és a szomszédos vályogházakkal.

Koncepcióm, létrehozni egy olyan központot, mely amellett, hogy lehetőséget biztosít a modern mai kornak megfelelő földépítészet alkalmazásának megismerésére és elsajátítására, olyan tudást biztosít, mely munkahelyeket teremt és hozzájárul a fenntartható építéshez. A vályogiskola ütemesen épülne fel, mert a kísérleti jellegénél fogva, nincs szükség egy hatalmas gyárépület felépítésére. Az ütemezést az is indokolja, hogy ez a tudás a legjobban úgy mélyíthető el, ha gyakorlatban is megnézzük, hogyan kell a helyi forrásokat feltárni és hasznosítani. Az üres telkekre kerülő új épületek megépítése, az oktatás gyakorlati részét képezi.

Funkció és alaprajzi felépítés:

Az ütemes építés magával hozza a funkciók fokozatos bővülését. Először az anyagvizsgáló labor készül el, valamint kijelöljük a műhelyudvar helyét, ahol az anyagokat deponálni lehet. A deponálás fa kalodákban történik, melyeket a helyi invazív fákból lehet kialakítani. Az anyagvizsgáló labor lehetőséget nyújt a vályog építőanyag, anyagtulajdonsági jellemzőinek megismerésére. A következő lépés a fedett műhelyszín, illetve gépszín. Az oktatáshoz szükséges eszközök biztonságos tárolása érdekében készül az eszközraktár. A gyakorlati oktatás mellett szükség lehet egy olyan térre is, ahol előadásokat lehet hallgatni a fejlesztésekről, ezt a funkciót tölti be az oktató épület. Ide került egy nagyobb előadó tér, belső műhely és egy galéra szinti workshop tér. A beépítés során nagy hangsúlyt fektettem a tájolásra annak érdekében, hogy minél több természetes fény juthasson a belső terekbe, a polikarbonátból kialakított nyílásokon. Az épület homlokzatát megnyitottam a műhelyszín irányába, hiszen ez a tér, a program központi tere. A tolóajtókat úgy alakítottam ki, hogy egy rejtett vezetősín segítségével könnyedén eltolható, ezzel segítve a két tér közötti kapcsolatot. A száraz anyagok, illetve bemutató termékminták raktározására szükséges egy anyagraktár, amely jelen esetben két részből áll. Az anyagok minél rugalmasabb tárolása és elérése érdekében, az épületet a műhelyudvar és a fedett műhely szín irányából is megnyitottam. A folyamatos létszám és programok növekedésével nagyobb helyre lesz szüksége a gyakorlati oktatásnak. Ezt a feladatot látja el a fedett kültéri műhelyszín, amely a program központi terét alkotja. A fedett műhelyszín köré szerveződnek a funkciók, valamint itt történi a gyakorlati oktatás egy része. A műhelyszín után épül meg a közösségi épület, mely helyet biztosít a közös étkezésnek, valamint egyéb oktatáson kívüli programok számára. Végezetül egy bővíthető szállásépület kerül kialakításra. Így válik teljessé a program. A szállás, három épületegyüttesből áll. A keleti és nyugati végén helyezkednek el a szobák, a középső épületben pedig a vizesblokkok. A szállás épület üres fedélszéke lehetőséget teremt, egy esetleges bivakszállás kialakításhoz. A szobákba terveztett mobil bútor négy férőhelyet tesz lehetővé szobánkként. A szállás épület körüli tornác és a tető túlnyúlás lehetővé teszi az önárnyékolást, védi a falakat az időjárás hatásaival szemben. A műhely épületek szerkezeti felépítését tekintve a falak nem zárnak fel az acél szerkezetig, függetlenítve vannak. Így lehetőség nyílik a rugalmas alakíthatóságra. Az épületek belső válaszfalai vályogtéglából, a vizes helyiségében, az előtét falak, szerelt favázas OSB lap borítással ellátva kerültek kialakításra. A határoló falak tömésfal technikával készültek, a fűtött terek esetében szalmapaplan szigeteléssel ellátva. A szállás épülete szerkezeti kialakítása, a vályog iskola épületeinek mintáját követi, a hagyományos épület tömegalakításával ötvözve. A homlokzati falai tömésfal technikával készülnek, két rétegben. A két réteg között szalmapaplan hőszigetelés található. Az oszlopos, vázas rendszerrel és a vert fal nyers textúrájának megjelenésével, egy olyan épületegyüttes szerettem volna létrehozni, amely illeszkedik az azt körülvevő tájba, de emellett a földépítészet lehetőségeire is rávilágít és munkalehetőséget teremt.