Az épülethez a telket egy szerencsés véletlen és egy nagyon gyors döntés után vásároltam 2012-ben.
Az ingatlan előtt, az utcán az utóbbi 10 év minden napján végigmentem, és mindig megcsodáltam, milyen hihetetlenül szép lehetőség lenne ide egy épületet tervezni. Így mikor feltették a kérdést, hogy megveszem-e a kicsi házat, fél nap volt a válaszra. Általában racionális döntéseket hozok, de ez a döntés emocionális volt
-ez végig kísérte a tervezést is.
A saroktelek a debreceni óvárosban van, az Ötmalom utcán. A telekkel szemben öt szárazmalom volt. Azért széles az utca, mert a szekerek itt parkoltak. A ma is meglévő régi beépítés kis épületekből áll, ezek mind téglaépületek. Debrecenben nem használtak követ, az épületek tradicionálisan téglából épültek cserépfedéssel.
A régi térképeken látszik, hogy a telken több épület is állt. Ezek tégla alapjait meg is találtuk.
A sarkon két telken is jellemzően egy tégla kerítés látszott, ezt és a tégla kultúrát alapkiindulásnak tartottam. Az alapkoncepció szerint a város rétegekből áll, ezek kulturális, építészeti, materiális rétegek.
Ezt a létező rétegződést szerettem volna megmutatni, és egy új réteget létrehozni. Az épület erről szól, a téglakultúra fölé épített új rétegről.
A tervezés egy kis, tenyérben is elférő makett építésével kezdődött. Ekkor létrejött egy processzus, megszületett egy építészeti forma, melyet később nem tudtam megváltoztatni. Ez először zavart, de később elfogadtam, hogy önálló életet él.
Az épület háromszintes; kis pince, földszinti munka-vagy nappali zóna, emeleti saját zóna. Az épület műteremház, ahol az építész iroda és a lakó funkció társítva van. A földszinten látható egy biciklitároló, (ez a kollegáknak nagyon fontos), ami segített a téglakerítés visszaállításában.
Amikor az építkezés elkezdődött, a lebontott régi épület tégláit a telken összegyűjtöttük, majd mindet visszaépítettük. Érdekes módon mindre szükség volt, de egy darabbal sem kellett több.
Ez jó érzés, mert nem dobtunk ki semmit. Az anyag a saját helyén tovább él.
Kívülről az épület zárt, belül mégis nagyon sok fény van.
Megjelent cikkek az épületről az
Octogon magazinban,
Építészfórumon és
Archdailyn.