Városi sűrűsödési kísérlet

tervező

Szűcs Ágnes

építész konzulens:
Kovács Péter DLA

Előzmények

Célom egy olyan városi sűrűsödés létrehozása volt, mely egyszerre kapcsolódik intenzíven a városi szövetbe, valamint attól el is fordul, egy belső, privát világot létrehozva maga körül. Hogyan lehet valami egyszerre intenzív és visszafogott? Elsődlegesen saját kis hobbimból indultam ki, ugyanis kifejezetten érdekel a kertészkedés, de kert hiányában csak az erkélyen próbálkozok mindenféle növény életben tartásával, vagy éppen életrekeltésével. Viszont egy-egy átültetési időszak egészen körülményes tud lenni lakásban, ezért elkezdtem keresni a környékemen olyan helyeket, ahol ezt valamilyen más formában is gyakorolhatom. Ekkor találtam rá a közösségi kertekre melyek, mint kutatásom során kiderült egyáltalán nem újkeletű jelenségek. Kialakulásuk a városok méretének növekedésével párhuzamosan történt, létrehozva a hortus conclusust, azaz a körülhatárolt kertet. Másodlagosan az előzőekből kiindulva vizsgáltam a mai városszerkezeteket. Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a városok fenntarthatósága, azok minél inkább élhető közegként való megformálása, a jelenleg kialakult hibás városszövetek javítása. A városi zöldfelületeknek egyértelműen rendkívüli jelentősége van nem csak a városszerkezetben, de a benne élő közösség formálásában, a komfortérzet növelésében, a hőszigetek felszámolásában, az épített környezet biodiverzitásának növelésében, valamint a városokban élő állatoknak is menedéket nyújt. Viszont ezekkel az előnyökkel nem csak a növényekkel intenzíven telepített parkok rendelkeznek, hanem a jól kialakított városi szabad terek is. Összességében fontos volt számomra, hogy a zöldfelületeket és az aktívan használható szabad tereket együtt vizsgálva alakítsam ki tervemet.

Helyszín

Debrecen jelenlegi városszövetét vizsgálva feltűnő, hogy nem rendelkezik nagyobb összefüggő és jól működő szabad terekkel. Partjai jellemzően egymástól szeparáltan, a nagy egészben úszva helyezkednek el. A belváros intenzíven beépített vagy burkolt, a terület zöldfelületi aránya pedig nem éri el az 1%-ot, ezek nagy részét utakat szegélyező fasorok képezik. Ami tekintve, hogy egykori kertségekről beszélünk igen meglepő lehet. A környező szabad terek minősége is viszonylag széles skálán mozog, melyen megtalálható egy nagy kiterjedésű felszíni parkoló, a Jászai Mari tér, egy szinte csak közlekedőként használt Révész tér, és több az utóbbi években felújításra került, vagy jelenleg is felújítás alatt álló park is. A sétálóutcák száma is viszonylag kevésnek mondható, első megjelenésüket a városban a ’90-es évekre tehetjük. A legnagyobb ehhez kapcsolódó átalakítás a Piac utca Nagytemplomtól a Széchenyi utcáig terjedő szakaszának forgalommentesítése volt, mely a Nagytemplom-Nagyállomás tengely egy része. Forgalmát tekintve az egész szakasz gyalogos zónává alakítása indokolt lenne, viszont ez a mai napig nem valósult meg. Viszont a sétálóövezet elkezdett a kapcsolódó kisebb utcákba is befolyni.

A helyszín kiválasztásakor egy frekventált, városi szövetet kerestem, mely közel helyezkedik el az előbb említett tengelyhez, valamint kapcsolatot tud létesíteni több irányba is, egy olyan kialakítást lehetővé téve, melyben a Piac utcai sétálóutca oldalhajtásai tovább terjeszkedhetnek, egy új gyalogos hálózatot kialakítva. Ezért esett a választásom egy Debrecen belvárosában elhelyezkedő alulhasznált telekre, melyen már jelenleg is elkezdett kialakulni több gyalogos tengely. A beépítés és a lezárások átalakításával ezek a tengelyek felerősíthetőek, emellett pedig újak is létre tudnak jönni. A területet jelenlegi állapotában három részre tagolhatjuk. A Piac utca felől Padányi Gulyás Jenő által tervezett fejépület található a telken, a középső részen építészeti értéket nem képviselő földszintes hozzáépítések foglalnak helyet, a tömbbelső felőli rész pedig felszíni parkolóként működik. Egy oldalról egy öt emeletes épület, a Nacsa József által tervezett Svetits-bérház határolja. Másik oldalról közvetlen szomszédjai még a Generali irodaház, melynek bővítését Reimholz Péter tervei alapján készítették, egy elhagyott többlakásos lakóház, valamint az Orosz Föderáció Főkonzulátus épülete. A telek hátsó oldala felől egy már meglévő út csatlakozik, melynek - Debrecen szabályozási tervét tekintve - tervezik a meghosszabbítását.

Koncepció

A beépítési koncepció egyik jelentős részét képzik a szomszédos épületek és terek, valamint az azokhoz való kapcsolódás, tapadás és elfordulás. A Svetits-bérház, a Generali irodaház és az elhagyott lakóépület összesen 5 db hatalmas tűzfallal nyit a tervezési terület felé, viszont a Főkonzulátus épülete nem kapcsolódik szervesen a rendszerbe, falazott kerítésével mereven elzárkózik. A telken meglévő értékes épületállomány a Piac utca felőli telekhatáron elhelyezkedő főépület. Ezt az épületrészt megtartottam, míg az ahhoz kapcsolódó későbbi toldásokat elbontottam, ezzel egy nagy, összefüggő területet képezve a fejépület mögött. A tömegek alakítása során megtartottam ennek átláthatóságát, így a földszinti beépítést egy szinttel kiemeltem. Az így kialakult emelt park alatti szabad teret csak a pillérváz és a szükséges háttérterületek zárt blokkjai bontják meg. Ezeken kívül csak átlátható felületekkel, tehát dróthálóval és üvegfalakkal dolgoztam. Az itt általánosan alkalmazott képlet szerint a kiemelkedő tömegeim a telekre néző tűzfalakhoz csatlakoznak, közöttük lehetőséget adva az átközlekedésre és zöldfelületek megjelenésére. Ezek a tapadások egyfajta lenyomatok is az adott épületállományról, melyhez az új beépítés igazodik, de másfelől magasabbra is tör. Nem csak mímel, hanem valami újat is akar. A szomszédok esetleges elbontása, leromlása alkalmával pedig ezek az új térfalak válnak igazodási felületté magukban hordozva az egykori beépítések visszhangját.

Viszont a tervezési terület határa számomra nem ért véget a telekhatároknál és épületeknél, figyelembe vettem a tömegek által határolt szabad tereket, valamint a telek lehetséges közlekedési kapcsolatait. Mindenképpen aktívan be szerettem volna vonni a városi szövetbe a területet, így ahol csak lehetett megnyitottam azt a környezete felé, tehát a tervezett épület befelé fordul, de kifelé kommunikál. Így a Svetits-bérház belső udvarait mind bekapcsoltam a terv vérkeringésébe, kisebb-nagyobb megnyitásokkal publikus parkokat hoztam létre bennük. A Reimholz-épület oldalfalát is megnyitottam a területem felé, ezzel egy új bejáratot képeztem annak fedett belső udvarháza felé, ezzel jobb helyzetbe hozva az ott megtalálható szolgáltató és kereskedelmi egységeket, melyeknek létezéséről méltatlanul csak nagyon kevés személy tud a városban. A telken meglévő épülethez csak egy nagyon kis felületen kapcsoltam hozzá az új beépítést, ügyelve arra, hogy minél kevésbé bolygassam meg a meglévő egység kialakítását. A két közlekedési tengelyt a Piac utcára és az Arany János utcára való megnyitás határozza meg. A Piac utca és a hátsó telekhatár felől jelenleg szabad az átjárás, ott már aktív gyalogos forgalom van jelen. Ezzel szemben az Arany János utca felé nem kommunikált a terület, viszont a kialakított autós és gyalogos forgalomra is alkalmas utca már jelenleg is használatban van.

A koncepció másik vezérvonala a földszinten elvett zöldfelületek pótlása az emeleti szinteken mind horizontálisan, mind vertikálisan. Így a zöldfelületek egymásra rétegződése nem csak szintenként értelmezhető. Ezek különböző huzalok, födémkivágások segítségével össze is kapcsolják a szinteket, egy hatalmas zöldfelületi hálót létrehozva. A földszinten minden lehetséges helyen olyan parkok kerültek kialakításra, melyek fásítottak, így egy-egy lombkorona - a szintkülönbségeket leküzdve - a magasabb emeleti szinteken is jelen van. Minden más szinten, ahol a rétegvastagság nem tette lehetővé a nagyobb fák elhelyezését, futónövények, kisebb cserjék, dézsás növények kerültek telepítésre. Az előbbieket figyelembe véve jöttek létre a földszinti publikus szabad terek, az emeleti lebegő félprivát intenzív zöld park, a pókhálószerűen elhelyezett lugas, a tömegeket összekötő növényekkel telepített híd és a közösségi melegház.

Alaprajzi és funkcionális elrendezés, tömegalakítás

A tömeget tekintve a tervezett épület 6 egységre bomlik. Alaprajzi, töredezett kialakításukat a telek meghatározott pontjai és az ezek összekötésével kialakult tengelyek adják. A telek sarokpontjai, a szomszédos tűzfalak sarokpontjai, és a két rövidebb telekhatár hatodolópontjai képzik. Tetőformájukat tekintve három különböző kialakításról beszélhetünk. Alapvetően a tetőket adó pontok a már meglévőkhöz igazodtak, azok mintegy meghosszabbításaként. Viszont a megfelelő elkülönülés és a magasabbra törés érdekében a csúcspontokat egy helyre rendeztem és átértelmeztem a tetőlemezek csatlakozását, egy új, nem konvencionális formát létrehozva. Ennek eredményeképpen nem csak a tetőkialakítások, de a falszerkezetek is kimozdultak a földszinti helyzetükhöz viszonyítva, kristályszerű tömegeket kialakítva. Egy egyedi elem is van a tömbök között, ugyanis a hátsó telekhatár felőli toronyépület nem tud meglévő tűzfalhoz csatlakozni, ezért mind tömegében, mind funkciójában más kialakítású a többihez képest. Egyszerű, egyenes falakkal rendelkezik, magasabb a társaitól, nyíláskiosztása rendezettebb, tetőkialakítása egyetlen határozott síkkal történik, mindezek mellett a funkcionális tagozódást sem követi, egy nagy publikus tömböt alkot.

Alapvetően az épület funkcionális kialakítása szerint az alsóbb szintektől felfelé egyre privátabb funkciókat találunk. Ennek megfelelően az alsó nyitott passzázs foglalja magába a mindenki által bejárható, szinte teljesen transzparens kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató funkciókat, melyek némely esetben galériás kialakításúak. A felsőbb szinteket a terület zöld pontján keresztül érhetjük el. Ez egy nyitott közlekedőmagot, botanikai szaküzletet és több szintes melegházat magábafoglaló egység, melynek többoldali homlokzata növényzet futtatására alkalmas acélhálóval ellátott. Egy nagy vertikális növényfalat alkot. Ettől behúzva helyezkedik el a melegház teljesen transzparens homlokzata. Itt kap helyet a terv lelke, a közösségi kertek. Sokan tapasztalhatjuk, hogy a szobanövények, dísznövények átültetése és teleltetése nem egyszerű feladat, ha lakásban él az ember. Emellett egy ilyen kert nem csak a növényekről szól, hanem a közösségekről, oktatásról, új dolgok és emberek megismeréséről is. Minden szinten termesztésre alkalmas magaságyásokat és palántázó falat helyeztem el kiegészítve tárolóhelyekkel és a növénygondozáshoz, átültetéshez szükséges asztalokkal láttam el. A terek vertikálisan átláthatóak, mintha egy nagy összefüggő kertet képeznének. A közösségi funkciókon túl ezen a tömbön keresztül lehet elérni a többi tapadó kristályt, a II. emeleten lévő irodaszintet és a IV. és V. emeleti belső kétszintes lakásokat. A lebegő park szint nem csak átközlekedésre szolgál. Helyet kapott itt egy játszótér is, melyre a szülők leláthatnak a lakásokból, valamint erről a szintről indulnak el a magasbatörő futónövények először csak a hálós lugasig, majd akár a magasabban fekvő acélszerkezetes hídig. Ez a finom, filigrán híd kapcsolja össze a kialakított egységeket mintegy beékelődve közéjük, néhol kiteresedésekben lehetőséget adva találkozásokra, időtöltésre is. Viszont nem csak az újonnan tervezett tömegeket köti össze, hanem a telken meglévő épületet is finoman becsatolja az új rendszerbe. Így nem csak a zöld pont közlekedőrendszerén keresztül lehet megközelíteni a lakószinteket, hanem a fejépület lépcsőháza is használhatóvá válik.

Debrecenben jelenleg nem található egyetlen hostel sem, viszont a fiatalok utazási szokásaihoz hozzátartozik ez a szálláshelyforma is. Ez a leggazdaságosabb szállástípus, emellett pedig közösségek kialakulását is nagyban támogatja. Ezzel a funkcióval a környéken zajló élet még nyüzsgőbbé válhat. Tehát a sorból kilógó toronyépület funkciójában teljesen publikus. A földszinten egy nagy fogadótér és lounge található, a galérián egy étkező a felsőbb szinteken pedig szobák kaptak helyet. A toronyépület jelként szolgál, mely még a környező forgalmas utakról is viszonylag könnyen észrevehető, így felhívva magára és a tömbbelsőben zajló életre a figyelmet. Magassága nem véletlenszerű. A közvetlen közelben található Csonkatemplom tornyának magasságára reagál, azzal megegyezik, viszont a köztük lévő távolság miatt nem vetekszik azzal.

Térszín alatt szinte teljes egészében mélygarázs található. Ezen a szinten helyeztem el a raktárakat és parkolókat. Ezenkívül még a földszinti zöldfelületek kirekesztései is átfutnak ezen a szinten. Megközelítése nem igényel sem rámpát sem autóliftet, mivel a telek mögötti terület annyival mélyebben helyezkedik el, hogy szinte síkfelületen be lehet vezetni a gépjárműveket a mélygarázsba.