Közösségi átjáró – Újratervezett lakhatás és co-place

tervező

Jakab Kincső

építész konzulens:
Kovács Péter DLA

Bevezető

A szakdolgozatomban a közösségi lakhatással foglalkoztam, így onnan a közösség és lakhatás fogalmakat hoztam át a tervezési programba, illetve az Illyés Anikóval közösen készített tömbrehabilitáció jelenik még meg, mint fő téma. Mind a saját épületem, mind a tömbrehabilitáció esetében elsődleges szempont volt az élhetőségi viszonyok javítása a Piac-Miklós-Vásáry István-Iskola utcai tömbben, mivel a jelenlegi állapot sem urbanisztikai, sem társadalmi szempontból nézve nem ideális. A belváros kiüresedésének következménye, hogy a fiatalok elköltöznek erről a területről, az itt lakó generáció lassan elöregedik, az épületállomány fokozatosan romlik. Erre válaszként egy olyan élhető környezetet akarunk kialakítani, ami (újra) bevonzza a fiatalokat, fiatal családosokat a belvárosba, családbarát környezetet és többféle lakhatási és közösségi szolgáltatást biztosít. A diplomatervem ezt a célt a Közösségi Átjáróra keresztelt tömbrehabilitációs projekten belül Újratervezett lakhatás és co-place formájában igyekszik megvalósítani.

Helyszín

A tervezési helyszínem a korábban említett tömbön belül a Piac utca 75. szám alatt található. A telek hosszanti irányultságú, több meglévő épület is található a területen. Jelenleg a Piac utca felőli meglévő épület átjárója felől közelíthető meg. Az említett épület egy műemléki kétemeletes lakóház. A földszinten a Piac utca felőli üzletsoros jelleg dominál, míg az első és második szint alaprajzi kialakítása azonos, itt találhatóak a lakások. Az épületben jelenleg a földszint mellett az emeleteken is üzemelnek különböző szolgáltatások, így a lakó és szolgáltatási funkciók keveredése figyelhető meg. A koncepcióm fontos része, hogy az emeleti szinteken visszaállítsam a lakófunkciót, így ezek a szolgáltatási egységek részben kikerülnek a meglévő épületből. Emellett a telken lévő épületállomány nagy része omladozó állapotban van, vagy nem képvisel jelentős építészeti értéket, így ezek elbontásra kerülnek. Ami miatt a tömbön belül ezt a telket választottam, az a feszes téri helyzet, ami a keskeny telket közrefogó épületek között kialakul. A területnek emiatt van egy erős sikátor jellege, ami fontos eleme a beépítési koncepciómnak. Az is megfogott, hogy a telek enyhe szögtörése miatt nem tárul fel elsőre a tömbbelső, arra késztetve a járókelőt, hogy felfedezze a teret.

Beépítési koncepció

A tömb vizsgálatát követő, szükséges bontások utáni megmaradó állapotból kiindulva alakítottam a koncepciómat, ahol a telek eredeti hangulatát és karakterét szerettem volna visszaállítani. A telek két oldalán a meglévő épületekhez igazodva egy-egy hosszanti épülettömböt helyeztem el, a meglévő beépítés jellegére reflektálva és a szomszédos épületek geometriájához igazodva. A telek végére került a korábbi szolgáltatás épület helyére egy új tömeg, ami az új beépítéssel együtt kirajzol egy városi térfalat. A tömegeket összekötöttem egy átjáró-híddal és egyben elemeltem az utcaszinttől, biztosítva a szabad átjárást. A tömbrehabilitáció keretén belül tervezett épülettömegeket figyelembe véve, azokkal együtt-dolgozva alakítottam a beépítést, így a telek átjárhatóvá válik minden oldalról. A térépítészeti koncepciónkkal pedig egy olyan sétányrendszer alakul ki, aminek az egyik gócpontja a tervezési területem tömbbelső felüli oldalán alakul ki egy multifunkciós városi tér formáját öltve.
Funkcionálisan pedig a következők szerint alakul a beépítés: a meglévő épülethez csatlakozó közösségi épület közösségi tetőkerttel és tetőtérrel, a hozzá kapcsolódó szolgáltatási blokk, az új lakótömb és az épületek között kialakuló multifunkciós városi tér, ami különböző rendezvények, spontán „pop-up” piacok befogadására alkalmas fedett-nyitott tér.

Meglévő épület

A meglévő épületben a komfortosítás érdekében belső alaprajzi átalakításokat végeztem. Az alaprajzot a meglévő tartószerkezeti falak meghagyásával kitisztítottam, majd újraszerveztem a funkciókat. A földszinten a Piac utca felől megmaradt az üzletsoros jelleg, valamint kialakítottam egy co-working irodateret a belső udvarból nyílóan, ami a közelben lakók számára használható. Az emeleteken a meglévő hat, kevésbé komfortos lakás helyett ötöt alakítok ki, változó alapterülettel. Az akadálymentesítés érdekében az épület lifttel egészül ki.

Közösségi épület

Az épület három fő szintből áll: földszint, emelet és tetőtér, de az épület részlegesen alápincézett, ahol kiszolgáló funkciók kaptak helyet. A közösségi épület magját a nappal kávézó-bisztróként, este pubként funkcionáló, rendezvénytérrel kiegészülő kétszintes tér alkotja. A fogyasztótér az utcaszinten és az emeleten is kinyúlik a városi térbe, a teraszra kiülve kapcsolatba lépünk a tömbbel. A külső városi köztér és a belső közösségi tér így összemosódik. A földszint a megérkezés és a kiszolgálás fő tere, itt található a fogyasztótér üzemeltetéséhez szükséges konyhatechnológia. A -1. szint és az emelet is ebből a térből közelíthető meg. A belső teret a látszóbeton falfelület mellett a sötétebb és világosabb tónusú, melegszínű fa felületek és a látszó álmennyezeti elemek jellemzik. A nagy üveg megnyitásokkal is a külső-belső tér közötti kapcsolatot szerettem volna erősíteni. Fontos szempont volt, hogy a hely egyszerre lehetőséget adjon társasestekre, kvízestekre, a lépcső melletti nyitott szekrénysor az ehhez szükséges tárgyak tárolására lett kitalálva. A telek hátsó részén a multifunkciós városi tér található, amely pop-up piacok, kisebb rendezvények lebonyolítására alkalmas közösségi és kereskedelmi tér egyvelege. Az első emeleten a fogyasztótérben az asztalok és székek megfelelő elrendezésével többféle térhasználat is megvalósítható: kvízestek, előadások, kisebb rendezvények befogadására is alkalmas. Emellett a korábban meglévő épületben működő, Alkotásutca művészeti iskola kapott műtermet, a meglévő épület lépcsőházából megközelíthetően. A műteremben a felszereléseket alaphelyzetben egy nagy beépített szekrény rejti el. A szolgáltatási blokkban egy szervezettebb rendszerben kaptak helyet a telken működő szolgáltatási egységek, külön lépcsőházas megközelítéssel. A tetőszint közösségi kertként és tetőtérként funkcionál, melybe a meglévő épület lépcsőházából lehet feljutni. Az itt található magaságyásokat a lakók gondozzák, akiknek állandó hozzáférésük van a tetőszinthez. A mozgatható bútorok itt is flexibilis használatot tesznek lehetővé, akár táncestek vagy szabadtéri filmvetítés formájában – a rendezvények idejére a tágabb városi lakóközösség is használhatja a teret. A tetőkerti zöld oázis pedig a belvárosban lehetőséget nyújt a kiszakadásra, kikapcsolódásra, innen vizuális kapcsolat is létesül az új lakótömbbel, amit a következőkben mutatok be.

Lakótömb

A földszinten közösségi és kiszolgáló funkciók kaptak helyet, melyek egyrészt a szűkebb lakóközösséget szolgálják (biciklitároló), a bérelhető műhely és a közösségi szabadidőtér viszont a tágabb lakóközösség számára is elérhető. A közös használatú terekbe a nagyméretű megnyitásokon keresztül az utca embere is betekintést nyer. A lakószintek a függőleges közlekedőrendszeren keresztül közelíthetők meg. A három lakószinten három típusú lakást alakítottam ki, egy kis, egy közepes és a nagyobb alapterületűt, melyek a közlekedőmagból nyíló fedett-nyitott függőfolyosóról közelíthetők meg. A termikus burok a lakótömbök szintjén valósul meg, a közlekedőrendszer pedig temperált térként működik. A lépcsőház egyben találkozási pont is, ahol a lakók társaloghatnak, és könyveket, vagy egyéb használati tárgyakat cserélhetnek. A lakások elrendezése kétféle változatot tesz lehetővé. A két nagyobb alapterületű lakásban alapállapotban egy nagyobb összefüggő nappali-konyha-étkező tér áll a középpontban, melyből leválasztható egy második szoba. A kis alapterületű lakás egyedi bútorozást kapott. A belső anyaghasználatban itt is a világosabb és sötétebb tónusú faburkolatok dominálnak.

Szerkezet - Homlokzat

Szerkezetileg az épületek azonos kialakításúak. A homlokzati falak maghőszigetelt szerkezetből készülnek, a külső vasbeton kéreg pigmentált felületet kap, de egyes terekben (mint a lakótömb közlekedő magja) a belső, tartószerkezeti fal is azonos felületű. Az alacsony attika kialakításnak köszönhetően a pigmentált beton felület tovább fut a tetőre, a tető rétegrend felső „burkolatát” beton lapok adják. Így a függőleges és vízszintes épületelemek közel azonos megjelenést kapnak. Az épület homlokzati színvilág és felület keresésének kapcsán felmérést készítettem a tömb többi épületéről. A tömböt keretező épületek homlokzatain túlnyomórészt a sárga különböző árnyalatai fedezhetők fel, vakolt vagy burkolt változatban. Ebből merítkezve az épületem kortárs átértelmezésben látszó pigmentált betonfelületet kapott, amiben a sárga pigment és a beton szürkeségének váltakozása reflektál a vakolt homlokzatok változó színárnyalataira, egyben egy időtálló felületet képez. A homlokzati osztást így az építési technológia adta zsaluzási osztás adja, a nagyméretű üvegfelületekkel tagolva alakul ki a homlokzatok ritmusa. Az egységes anyaghasználat összefogja a különböző funkciójú épülettömböket, így végeredményben egységes építészeti összkép alakul ki.